Az otthonunk felújításának energetikai vonzata - 1. rész

Kedves Otthonfelújító!

Mai írásunkkal / információk összeszedésével szeretnék hagyományt teremteni, melynek keretében heti rendszerességgel megpróbáljuk a teljesség igénye nélkül, de arra törekedve, az házak, lakások felújításánál számba jöhető lehetőségeket, problémákat felderíteni és megoldási javaslatokat tenni.

2021.-ben számos lehetőség akad, amelyek során otthonunkat akár állami segítséggel is fel tudjuk újítani. Csak az internetes keresőbe több oldalnyi cég hirdeti magát, hogy lakásokat, házakat újítanak.

Pl.: csak egy tipp a felújításhoz, klikk ide egy kereső példa.

Nehéz kiválasztani, hogy ki lehet a tökéletes. De addig is, hogy a felújításig eljut a kedves tulajdonos, fontos, hogy tisztában legyen néhány alapvető fogalommal, lehetőséggel.

Kezdjük is egy kis energetikával:

Míg a legtöbben otthonuk felújítása előtt már elég határozott elképzeléssel bírnak a kiválasztandó burkolatok vagy tapéták típusát illetően, de amennyiben nem látszó felületek felújításában is gondolkodnak, akkor már több nyitott kérdés és sajnos számos tévhit is akad. Blogunkkal ebben a témában szeretnénk segíteni.

 Pár alap adat, ami egyfajta „energetikai origót” adhat a továbbiakban leírtakhoz:

 Tipikus háztartás energia felhasználása (naturáliában) – 75% fűtésre, melegvíz készítésre 13%, gépek működtetésére és világításra 12% - megy el. (klímatizálás nem része)

  • Azaz egy átlagos magyar lakásban a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk ahhoz képest, hogy az évnek legfeljebb a felében fűtünk!  
  • Egy átlagos magyar háztartás 2,5-3-szor annyi energiát használ fel mint egy hasonló osztrák
  • Hőveszteség 20-35%-a födémen, 20-40% a falakon, 10-15% a nyílászárókon, 5-8% padlón keresztül „vész” el (egy szintes átlagos épület esetén – szellőzetést nem számolva)

 Ebből következően jellemzően a fűtésre érdemes első körben koncentrálnunk, ha „energia-hatékonyabbá” akarjuk tenni otthonunkat!

 Hőszigetelő anyagok tekintetében a főbb fajtákkal találkozhatunk:

  • polisztirol (EPS, XPS) – leggyakoribb és legolcsóbb hőszigetelő anyag, könnyen kezelhető, de csökkenti a homlokzat páraáteresztő képességét és merev (íves felületeken nem alkalmazható),
  • kőzetgyapot – kb. kétszer drágább, mint EPS, alaposabb felület előkészítés, pontosabb méretezés – de bárhová jó és tűzálló, valamint jók a hangszigetelési adottságai is,
  • üveggyapot – hasonló, mint kőzetgyapot, de olcsóbb valamivel
  • fagyapot kőzet-vagy üveggyapot maggal – mechanikai hatásoknak jobban ellenáll, magja jó szigetelő,
  • cellulózalapú szigetelés – környezetbarát, darált tűzálló kezelt préselt papír – főleg padlásokra, falak közé szokták iparilag befújni. Hatékony nagyobb felületeknél.

 A szigetelt felületeknél kezdjük a legfontosabbal – a födémmel – mind a nagysága, mind a hő áramlása és nem utolsó sorban amiatt, hogy itt lehet a fajlagosan legolcsóbban energiát megtakarítani!

Függően attól, hogy milyen födémünk van adottak a lehetőségeink. Jelen szempontunkból az igazi jolly-joker a be nem épített ferde/sátortetős épület, ahol a padlás alapvetően nincs kihasználva. Itt leginkább henger-bálás üveg/kőzetgyapot szigetelés lehelyezését javasoljuk 20-50cm vastagságban! Itt a fő spórolási tényező, hogy relatíve olcsó a szigetelést adó anyag, és érdemi segédanyagra nincs szükség (takaró és/vagy párazáró fóliázás lehet indokolt).

Ha tetőtér-beépítésünk van akkor is ezen anyagok beépítése javasolt, csak akkor jelentős szárazépítészeti munka lehet ott ahol gipszkarton takarás van a tető és a belső tér között.

Ha járható padlást szeretnénk az sem probléma, de már kicsit mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni – ott polisztirol/fagyapot alapú járható felületű szigetelés a javasolt

Lapostetőnél energetikai –költséghatékonyság szempontjából akkor javasolt hőszigetelés elhelyezése, ha a vízszigetelésünket már eleve szerettük volna cserélni, mivel ez igen komoly járulékos költség. Szigeteletlen tető esetén min. 20cm keményített (járható) polisztirolt (EPS100-150) javaslunk a vízszigetelés alá mechanikai és/vagy ragasztott rögzítést alkalmazva letenni. Nagyon fontos, hogy ha már van hőszigetelésünk, akkor csak szigeteléstechnikai szakvélemény alapján tegyünk rá újabb hőszigetelő réteget, különben a hő-tágulás és egyéb erőhatások miatt komoly problémáink lehetnek a hibrid tetőszerkezetben!

Hamarosan FOLYTATJUK!

Amennyiben otthonát szeretné felújítani vagy megéppítettni, forduljon hozzánk bizalommal. www.1otthon.hu

A következő részben a épülethatároló elemek szigeteléséről lesz szó.

1. rész: Szigetelések áttekintése.

2. rész: Épülethatároló elemek szigetelése.

3. rész: ....

 

Előző posztunk.