Kedves Otthonfelújító!

Mai írásunkkal / információk összeszedésével szeretnék hagyományt teremteni, melynek keretében heti rendszerességgel megpróbáljuk a teljesség igénye nélkül, de arra törekedve, az házak, lakások felújításánál számba jöhető lehetőségeket, problémákat felderíteni és megoldási javaslatokat tenni.

2021.-ben számos lehetőség akad, amelyek során otthonunkat akár állami segítséggel is fel tudjuk újítani. Csak az internetes keresőbe több oldalnyi cég hirdeti magát, hogy lakásokat, házakat újítanak.

Pl.: csak egy tipp a felújításhoz, klikk ide egy kereső példa.

Nehéz kiválasztani, hogy ki lehet a tökéletes. De addig is, hogy a felújításig eljut a kedves tulajdonos, fontos, hogy tisztában legyen néhány alapvető fogalommal, lehetőséggel.

Az épülethatároló elemek szigeteléséről

A födémmel ellentétben egy teljes homlokzati rendszernél a szigetelő anyag ára körülbelül a teljes költségek 1/3-a (többi állványozás, munkadíjak, egyéb anyagok). Emiatt a régebben „divatos”- kőművesek és festők által „melegen ajánlott” 5 cm-es szigetelést nem javasoljuk, mivel csekély többlet költséggel már értelmes vastagságú (12cm-től) szigetelésünk  is lehet. Az, hogy adott falra hány cm szigetelést érdemes feltenni, energetikus vagy szigetelő szakember mondja meg! Mást igényel egy vasbeton fal és érdemben mást egy 30-as égetett kerámiából rakott fal…

Ezenkívül aranyszabály, még hogy törekedjünk a minél teljesebb szigetelésre- azaz próbáljunk meg ne csak fal, födém darabokat szigetelni – és,  hogy mindig kívül szigeteljünk és ne lakáson, házon belül az emiatt felfokozott páraképződés miatt!

Nagyon gyakori probléma, hogy a házra korábban felkerült szigetelés most már kevésnek tűnik. A néhány centis vastagságú szigetelőanyagot nem kell azonban feltétlenül bontani, rászigetelni viszont csak olyan rendszerrel szabad, melyet ilyen alkalmazásra is javasol a gyártó.

Homlokzatnál két fajta szigetelő anyag elterjedt. A fehér EPS (expandált polisztirol) és a barnásszínű kőzetgyapot. Előbbi egy olcsóbb (kb. fele az ára mint kőzetgyapot) anyag, amivel könnyebb dolgozni az átlagos épületnél (emiatt munkadíja is egy 20-30%-al olcsóbb jellemzően). Fő hátránya, hogy tűzvédelmi szempontból lényegesen gyengébb  mint a kőzetgyapot- ezért több emeleténél ez már lehet probléma –ha tűzvédelmi terv köteles az épület. Kisebb hátránya  még, hogy gyengébb hangszigetelő és, hogy nem engedi át a párát a gyapottal ellentétben. Ezért nedvesebb falú épületeknél sem javasolt EPS homlokzati szigeteléssel lezárni a víz útját a száradástól.

A „fehér” EPS egyik altípusa a „szürke” grafittal kevert polisztirol, ami jobb hőszigetelési értékkel bír mint a fehér társa. Körülbelül annyival drágább, mint amennyivel jobb. –ezért ha a szigetelés által elvett hely szempont – mindenképp ezt a típust javasoljuk.

Emellett fontos, hogy a lábazaton is meg legyen a kellő vastagságú szigetelés. A lábazat fokozott mechanikai és nedvességhatásnak van kitéve, ezért ezt az átlagosnál nagyobb szilárdságú, és a nedvességet fel nem vevő szigetelőanyaggal kell szigetelni. A leggazdaságosabb erre az un. XPS (zártszerkezetű polisztirol), az átlagos ügyfélnél mint kék vagy zöld színű szigetelő tábla.

Lehet persze még szigetelni a padlót is: ide minimum 7 cm vastagságú EPS javasolt, amire azonban 5 cm-es betonréteget kell teríteni. Ha ez gazdaságosan nem megoldható már utólag (ami igen ritka jelenségJ), mert nem lehet visszabontani a padlót, akkor marad a lábazat talajszintig vezetett hőszigetelése, ami szintén számottevő javulást fog hozni.

A  nyílászárók hőátbocsátása jellemzően a legrosszabb az összes épülethatároló elem tekintetében, emiatt érdemes velük is foglalkozni.  (energiatakarékos kategóriában -  külső falak -  0,45 W/m2K , - lapostető    - 0,25 W/m2K, padlásfödém - 0,3 W/m2K  míg nyílászárók ablak, üvegezett ajtó – 1,6 –1,7 W/m2K – ami utóbbi korszerűsítéssel kb. 0,9-1-es értékig szorítható le).  Árban és megtérülésben (ha csak energetikai szempontokat veszünk) messze a legrosszabb a nyílászárókat korszerűsíteni, de komfort („húz az ablak”) és esztétika miatt általában a felújítások elengedhetetlen részei.

Ha már csere mellett döntünk érdemes, 3 rétegű (2 réteg helyett) és min. 6 légkamrás modellt választanunk. Ezek bár drágábbak, valamivel de  felára megtérül értelmes időn belül (3-5év).

Szeretnénk megerősíteni, hogy fenti sorok csak egy átfogó képet hivatottak adni az olvasónak – rengeteg általánosítást felhasználva -, az adott épületre, élethelyzetre  javasolt leghatékonyabb műszaki tartalmat mindig a pontos paraméterek függvényében lehet meghatározni.  

A következő részben a fűtési és megújuló energia termelő rendszerek optimális beruházásáról lesz szó.

1. rész: Szigetelések áttekintése.

2. rész: Épülethatároló elemek szigetelése.

3. rész: A fűtési és megújuló energia termelő rendszerek optimális beruházása.

4. rész: .....

Kedves Otthonfelújító!

Mai írásunkkal / információk összeszedésével szeretnék hagyományt teremteni, melynek keretében heti rendszerességgel megpróbáljuk a teljesség igénye nélkül, de arra törekedve, az házak, lakások felújításánál számba jöhető lehetőségeket, problémákat felderíteni és megoldási javaslatokat tenni.

2021.-ben számos lehetőség akad, amelyek során otthonunkat akár állami segítséggel is fel tudjuk újítani. Csak az internetes keresőbe több oldalnyi cég hirdeti magát, hogy lakásokat, házakat újítanak.

Pl.: csak egy tipp a felújításhoz, klikk ide egy kereső példa.

Nehéz kiválasztani, hogy ki lehet a tökéletes. De addig is, hogy a felújításig eljut a kedves tulajdonos, fontos, hogy tisztában legyen néhány alapvető fogalommal, lehetőséggel.

Kezdjük is egy kis energetikával:

Míg a legtöbben otthonuk felújítása előtt már elég határozott elképzeléssel bírnak a kiválasztandó burkolatok vagy tapéták típusát illetően, de amennyiben nem látszó felületek felújításában is gondolkodnak, akkor már több nyitott kérdés és sajnos számos tévhit is akad. Blogunkkal ebben a témában szeretnénk segíteni.

 Pár alap adat, ami egyfajta „energetikai origót” adhat a továbbiakban leírtakhoz:

 Tipikus háztartás energia felhasználása (naturáliában) – 75% fűtésre, melegvíz készítésre 13%, gépek működtetésére és világításra 12% - megy el. (klímatizálás nem része)

• Azaz egy átlagos magyar lakásban a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk ahhoz képest, hogy az évnek legfeljebb a felében fűtünk!  
• Egy átlagos magyar háztartás 2,5-3-szor annyi energiát használ fel mint egy hasonló osztrák
• Hőveszteség 20-35%-a födémen, 20-40% a falakon, 10-15% a nyílászárókon, 5-8% padlón keresztül „vész” el (egy szintes átlagos épület esetén – szellőzetést nem számolva)

 Ebből következően jellemzően a fűtésre érdemes első körben koncentrálnunk, ha „energia-hatékonyabbá” akarjuk tenni otthonunkat!

 Hőszigetelő anyagok tekintetében a főbb fajtákkal találkozhatunk:

• polisztirol (EPS, XPS) – leggyakoribb és legolcsóbb hőszigetelő anyag, könnyen kezelhető, de csökkenti a homlokzat páraáteresztő képességét és merev (íves felületeken nem alkalmazható),
• kőzetgyapot – kb. kétszer drágább, mint EPS, alaposabb felület előkészítés, pontosabb méretezés – de bárhová jó és tűzálló, valamint jók a hangszigetelési adottságai is,
• üveggyapot – hasonló, mint kőzetgyapot, de olcsóbb valamivel
• fagyapot kőzet-vagy üveggyapot maggal – mechanikai hatásoknak jobban ellenáll, magja jó szigetelő,
• cellulózalapú szigetelés – környezetbarát, darált tűzálló kezelt préselt papír – főleg padlásokra, falak közé szokták iparilag befújni. Hatékony nagyobb felületeknél.

 A szigetelt felületeknél kezdjük a legfontosabbal – a födémmel – mind a nagysága, mind a hő áramlása és nem utolsó sorban amiatt, hogy itt lehet a fajlagosan legolcsóbban energiát megtakarítani!

Függően attól, hogy milyen födémünk van adottak a lehetőségeink. Jelen szempontunkból az igazi jolly-joker a be nem épített ferde/sátortetős épület, ahol a padlás alapvetően nincs kihasználva. Itt leginkább henger-bálás üveg/kőzetgyapot szigetelés lehelyezését javasoljuk 20-50cm vastagságban! Itt a fő spórolási tényező, hogy relatíve olcsó a szigetelést adó anyag, és érdemi segédanyagra nincs szükség (takaró és/vagy párazáró fóliázás lehet indokolt).

Ha tetőtér-beépítésünk van akkor is ezen anyagok beépítése javasolt, csak akkor jelentős szárazépítészeti munka lehet ott ahol gipszkarton takarás van a tető és a belső tér között.

Ha járható padlást szeretnénk az sem probléma, de már kicsit mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni – ott polisztirol/fagyapot alapú járható felületű szigetelés a javasolt

Lapostetőnél energetikai –költséghatékonyság szempontjából akkor javasolt hőszigetelés elhelyezése, ha a vízszigetelésünket már eleve szerettük volna cserélni, mivel ez igen komoly járulékos költség. Szigeteletlen tető esetén min. 20cm keményített (járható) polisztirolt (EPS100-150) javaslunk a vízszigetelés alá mechanikai és/vagy ragasztott rögzítést alkalmazva letenni. Nagyon fontos, hogy ha már van hőszigetelésünk, akkor csak szigeteléstechnikai szakvélemény alapján tegyünk rá újabb hőszigetelő réteget, különben a hő-tágulás és egyéb erőhatások miatt komoly problémáink lehetnek a hibrid tetőszerkezetben!

Hamarosan FOLYTATJUK!

Amennyiben otthonát szeretné felújítani vagy megéppítettni, forduljon hozzánk bizalommal. www.1otthon.hu

A következő részben a épülethatároló elemek szigeteléséről lesz szó.

1. rész: Szigetelések áttekintése.

2. rész: Épülethatároló elemek szigetelése.

3. rész: ....

Előző posztunk.

A gyermeket nevelő családok otthon felújítási támogatás ismertető

Amennyiben szeretné a Otthon felújítási pályázatot igénybe venni, de nincs ideje a papírmunkával vesződni és a felújítást is egy profi szakembereket foglalkoztató cégre bízná? Jelentkezzen nálunk és mi segítünk elintézni a pályázattal kapcsolatos összes teendőit, valamint lakását is felújítjuk.

Igényelhető támogatás összege:

 A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb: 3.000.000 Ft-ig

A támogatás igényelhető a CSOK-al és a falusi CSOK-al is, de kettősfinanszírozás nem lehetséges. Ugyanakkor a Lakástakarék pénztárral és a Babaváró hitellel egyszerre is felhasználható.

Az elszámolható költségek megoszlása:

• anyagköltség (maximum 1,5 millió Ft)
• munkadíj (maximum 1,5 millió Ft)
• Az elszámolásban 50-50%-os megoszlásnak kell lennie az anyagköltség és a munkadíj között.

Vissza nem térítendő támogatás összege:

max 3.000.000 Ft

Talán itt a legérdemesebb ez ügyben kivitelezőt keresni.

Támogatást igényelhetők köre

Olyan legalább 1 gyermeket nevelő (vagy váró), házastársak, élettársak vagy egyedülálló szülők, akik:

• Legalább 1 eltartott gyermeket várnak (magzat betöltött 12. hetét követően) vagy nevelnek
• A fejleszteni kívánt ingatlanban legalább 1 éve rendelkeznek bejelentett állandó lakcímmel – kivéve, ha 1 éven belül vásárolták az ingatlant
• Az ingatlanban minimum 50% tulajdonjoggal rendelkeznek
• Az igénylők közül legalább 1 fő rendelkezik minimum 1 év folyamatos társadalom biztosítási jogviszonnyal, melyben egybefüggően maximum 30 nap megszakítás történt. (magán-és állami alkalmazotti, szolgálati és egyéb jogviszony, szövetkezeti munkavégzés, álláskeresési támogatások időszaka, egyéni vállalkozás, társas vállalkozás, egyházi szolgálati jogviszony, mezőgazdasági őstermelő, főállású kisadózó, állami projektértékelő, köz- vagy felsőoktatási jogviszony)
• Az igénylők közül egyik félnek sincs adó- vagy köztartozása

A támogatást csak a vérszerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermekek nevelői/szülei igényelhetik, egy gyermek eltartott, amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának pillanatában:

• a várandósság 12. hetétől a gyermek 16. életévének betöltéséig
• a 16. életévét már betöltötte, de a 25. életévét még be nem töltött gyermek, akivel egy háztartásban, egy állandó lakcímen él a gyermek
• a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette

Olyan Magyarország területén elhelyezkedő lakáscélú ingatlan fejlesztésre lehet támogatást igényelni, amely, az ingatlan nyilvántartás szerint

• lakás,
• lakóház,
• tanya (lakáscélú épülete),
• birtokközpont (lakáscélú épülete).

Nem szeretnél lemaradni a pályázatról

Támogatható tevékenységek

Az Otthon felújítási támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető: kezdő építési tevékenységekhez igényelhető:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz- közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
• fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje
• az épület szigetelése (lábazatszigetelés, hő-, hang-, illetve vízszigetelés)
• külső nyílászáró cseréje és redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje
• párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése,
• égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
• klímaberendezés beépítése, cseréje,
• megújuló energia – napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
• megerősíthető a meglévő épület alapozása,

• belső tér felújítása (belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréje, felújítása, festése, tapétázása; galériaépítés; belső lépcső kialakítása és cseréje; a szaniterek beépítése vagy cseréje; villanykapcsolók és dugaljak kialakítása és cseréje; a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítése, cseréje vagy felújítása,
• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakhatás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
• kerítés építése,
• gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
• terasz, loggia, erkély, előtető építése,
• térburkolat készítése, cseréje,
• télikert kialakítása,
• amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül, akkor akadálymentesítés,
• beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje (a szabadon álló bútorok nem!)

A támogatás jellege, mértéke

Vissza nem térítendő állami támogatás, amely utófinanszírozott, tehát a benyújtott számlák alapján utólagosan történik a támogatás folyósítása, melynek maximum mértéke 3.000.000 Ft lehet.

Nem igényelhető a támogatás amennyiben

 A 2021. január 1. előtti szerződések és számlák esetében

• A kivitelező és az igénylő között rokoni kapcsolat áll fenn.
• Az építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon túli igénylés
• Az igénylési határidő átlépése: 2022. december 31.
• A támogatás igényelhető a CSOK-al és a falusi CSOK-al is, de kettősfinanszírozás nem lehetséges.
• A család már részesült jelen Felhívás támogatásában

A pályázatok benyújtásának határideje benyújtásának határideje

2022. December 31-ig

 Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.