Kedves Otthonfelújító!

Mai írásunkkal / információk összeszedésével szeretnék hagyományt teremteni, melynek keretében heti rendszerességgel megpróbáljuk a teljesség igénye nélkül, de arra törekedve, az házak, lakások felújításánál számba jöhető lehetőségeket, problémákat felderíteni és megoldási javaslatokat tenni.

2021.-ben számos lehetőség akad, amelyek során otthonunkat akár állami segítséggel is fel tudjuk újítani. Csak az internetes keresőbe több oldalnyi cég hirdeti magát, hogy lakásokat, házakat újítanak.

Pl.: csak egy tipp a felújításhoz, klikk ide egy kereső példa.

Nehéz kiválasztani, hogy ki lehet a tökéletes. De addig is, hogy a felújításig eljut a kedves tulajdonos, fontos, hogy tisztában legyen néhány alapvető fogalommal, lehetőséggel.

Az épülethatároló elemek szigeteléséről

A födémmel ellentétben egy teljes homlokzati rendszernél a szigetelő anyag ára körülbelül a teljes költségek 1/3-a (többi állványozás, munkadíjak, egyéb anyagok). Emiatt a régebben „divatos”- kőművesek és festők által „melegen ajánlott” 5 cm-es szigetelést nem javasoljuk, mivel csekély többlet költséggel már értelmes vastagságú (12cm-től) szigetelésünk  is lehet. Az, hogy adott falra hány cm szigetelést érdemes feltenni, energetikus vagy szigetelő szakember mondja meg! Mást igényel egy vasbeton fal és érdemben mást egy 30-as égetett kerámiából rakott fal…

Ezenkívül aranyszabály, még hogy törekedjünk a minél teljesebb szigetelésre- azaz próbáljunk meg ne csak fal, födém darabokat szigetelni – és,  hogy mindig kívül szigeteljünk és ne lakáson, házon belül az emiatt felfokozott páraképződés miatt!

Nagyon gyakori probléma, hogy a házra korábban felkerült szigetelés most már kevésnek tűnik. A néhány centis vastagságú szigetelőanyagot nem kell azonban feltétlenül bontani, rászigetelni viszont csak olyan rendszerrel szabad, melyet ilyen alkalmazásra is javasol a gyártó.

Homlokzatnál két fajta szigetelő anyag elterjedt. A fehér EPS (expandált polisztirol) és a barnásszínű kőzetgyapot. Előbbi egy olcsóbb (kb. fele az ára mint kőzetgyapot) anyag, amivel könnyebb dolgozni az átlagos épületnél (emiatt munkadíja is egy 20-30%-al olcsóbb jellemzően). Fő hátránya, hogy tűzvédelmi szempontból lényegesen gyengébb  mint a kőzetgyapot- ezért több emeleténél ez már lehet probléma –ha tűzvédelmi terv köteles az épület. Kisebb hátránya  még, hogy gyengébb hangszigetelő és, hogy nem engedi át a párát a gyapottal ellentétben. Ezért nedvesebb falú épületeknél sem javasolt EPS homlokzati szigeteléssel lezárni a víz útját a száradástól.

A „fehér” EPS egyik altípusa a „szürke” grafittal kevert polisztirol, ami jobb hőszigetelési értékkel bír mint a fehér társa. Körülbelül annyival drágább, mint amennyivel jobb. –ezért ha a szigetelés által elvett hely szempont – mindenképp ezt a típust javasoljuk.

Emellett fontos, hogy a lábazaton is meg legyen a kellő vastagságú szigetelés. A lábazat fokozott mechanikai és nedvességhatásnak van kitéve, ezért ezt az átlagosnál nagyobb szilárdságú, és a nedvességet fel nem vevő szigetelőanyaggal kell szigetelni. A leggazdaságosabb erre az un. XPS (zártszerkezetű polisztirol), az átlagos ügyfélnél mint kék vagy zöld színű szigetelő tábla.

Lehet persze még szigetelni a padlót is: ide minimum 7 cm vastagságú EPS javasolt, amire azonban 5 cm-es betonréteget kell teríteni. Ha ez gazdaságosan nem megoldható már utólag (ami igen ritka jelenségJ), mert nem lehet visszabontani a padlót, akkor marad a lábazat talajszintig vezetett hőszigetelése, ami szintén számottevő javulást fog hozni.

A  nyílászárók hőátbocsátása jellemzően a legrosszabb az összes épülethatároló elem tekintetében, emiatt érdemes velük is foglalkozni.  (energiatakarékos kategóriában -  külső falak -  0,45 W/m2K , - lapostető    - 0,25 W/m2K, padlásfödém - 0,3 W/m2K  míg nyílászárók ablak, üvegezett ajtó – 1,6 –1,7 W/m2K – ami utóbbi korszerűsítéssel kb. 0,9-1-es értékig szorítható le).  Árban és megtérülésben (ha csak energetikai szempontokat veszünk) messze a legrosszabb a nyílászárókat korszerűsíteni, de komfort („húz az ablak”) és esztétika miatt általában a felújítások elengedhetetlen részei.

Ha már csere mellett döntünk érdemes, 3 rétegű (2 réteg helyett) és min. 6 légkamrás modellt választanunk. Ezek bár drágábbak, valamivel de  felára megtérül értelmes időn belül (3-5év).

Szeretnénk megerősíteni, hogy fenti sorok csak egy átfogó képet hivatottak adni az olvasónak – rengeteg általánosítást felhasználva -, az adott épületre, élethelyzetre  javasolt leghatékonyabb műszaki tartalmat mindig a pontos paraméterek függvényében lehet meghatározni.  

A következő részben a fűtési és megújuló energia termelő rendszerek optimális beruházásáról lesz szó.

1. rész: Szigetelések áttekintése.

2. rész: Épülethatároló elemek szigetelése.

3. rész: A fűtési és megújuló energia termelő rendszerek optimális beruházása.

4. rész: .....